A jégbor
A jégbor a csemegeborok egy fajtája. A jégbor szőlőjének szüretére csak akkor kerülhet sor, ha a bogyók teljesen megfagytak, és a bogyó jégkristályokból épül fel. Jellemzően december-január hónapokban szüretelik.
A szőlőbogyóban a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz, így amikor préselik a szőlőt, akkor a fagyott szőlőből nyert bor nagyon magas cukortartalmú és savtartalmú lesz.
A jégborok készítésének nagy a kockázata, mivel a termést védeni kell a seregélyektől és más vadállatoktól. Az időjárás is sokszor nehezíti a feladatot, mivel egy novemberi vagy decemberi eső elviheti az egész termést, ami hektáronként 800-1200 kg körüli – míg normál szüreti idényben akár 7000-8000 kg is lehet.
A préselés során fagyott szőlőből nyerjük ki a levelet, ezért meglehetősen kevés mustot kapunk, aminek aztán hosszú erjedési fázisa következik, mivel a magas cukortartalom és a hideg lassítja az erjedési folyamatokat.
A leghíresebb jéborokat Németországban és Ausztriában készítik, de Hazánkra is jellemző. A világ legnagyobb jégbortermelője Kanada.
A legelterjedtebb jégborfajták:
- Rajnai rizling
- [Muskotály]?
- [Fűszeres Tramini]?
- Kékfrankos
- Pinot noir
- [Cabernet]?