Egri Borvidék
Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék a Bükk-hegység délnyugati lábánál helyezkedik el.
A borvidék területe: 22000 Ha (ebből 18000 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület: kb. 5500 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak:
Az Egri körzetben: Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya
A Debrői körzetben : Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét
A borvidék adottságai
A borvidékre jellemző, hogy a tavasz viszonylag későn jön el, és a tenyészidő elég rövid. Éghajlata hűvös, viszont szőlőtermesztéshez kiváló mikroklímával rendelkezik. A csapadék kevés, és rossz eloszlású.
Talaja mészkő, dolomit, riolittufa, és riolit-dácit lávakőzetek, melyek remekül megfelelnek a szőlőműveléshez.
| A borvidék története Eger a XI. században már komoly jelentőséggel bíró település lehetett, mivel Szent István király Egerben alapítatta első püspökségek egyikét. A püspökségre érkező külföldi szerzetesek folyamatosan hozták magukkal a hazájukban termesztett szőlőfajtákat. A tatárjárás megtizedelte a lakosságot, majd IV. Béla vallonokat telepített be a vidékre, akik hozták magukkal a saját szőlőkultúrájukat. A középkor elején Egerben működött az ország egyik legnagyobb püspöksége, aminek köszönhetően az egyház az itteni borokból is fedezte a borszükségletét, és kezdeményezte, segítette a szőlőtermesztést és a borkészítést. A rácok megtelepedése a vidéken újabb fejlődést hozott, hiszen ők hozták magukkal a héjon erjesztés technológiáját, és a Kadarka szőlőfajtát is. 1886-ban jelent meg Egerben a filoxéra, ami az ültetvények nagy részét elpusztította. Az újratelepítések során új fajták is bekerültek a borvidékre, majd uralkodóvá vált a fehérbor termelés a vidéken. |
(Forrás: www.magyarborkulturaert.hu) |
Egri borok
Az egri borok közül kiemelkedik magasan az Egri Bikavér. A legenda szerint a török időkben az egri várat védő katonák ettől az italtól kaptak újra erőre, és verték vissza az oszmán túlerőt. A valóságban a 19. század második felében esik először szó az Egri Bikavérről. A bikavér kifejezés a konkurens bikavér termelő Szekszárdi Borvidék költőjétől, Garay Jánostól származik 1846-tól.
A bikavér több szőlőfajta borának házasításából hozzák létre.
További jellemző fajták:
- Olaszrizling
- Leányka
- [Muskotály]?
- Kékfrankos
- Bikavér
- [Cabarnet Sauvignon]?
- [Cabarnet Franc]?
- Chardonnay
Szponzorált linkek: