Ahány forrás, annyi eredetjelölés. Vannak akik francia területről származtatják, vannak akik szerint Észak-Olaszország lankáiról került Magyarországra. Ezt a furcsa kettősséget tetézi, hogy hazánkba német közvetítéssel került, nevét is ők adták, hogy megkülönböztessék a Rajnai rizlingtől. Egy azonban biztos: az Olaszrizling hazánk legelterjedtebb fehérszőlő fajtája, tekintve, hogy a tokaji borvidék kivételével mindenhol nagy mennyiségben termesztik. Kárpát-medencei széles elterjedése minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy az Olaszrizling rendkívüli termékenységével szemben a legkevésbé igényes szőlőfajta. Kiválóan megterem a legmostohább körülmények között is, sőt termőtalaj tekintetében sem válogatós: a homokos területeken is remekül érzi magát.
Későn, október elején/közepén éri el a szüretelhető 19% m/m-es cukorfokát. Fürtje kicsi vagy közepesen nagy, tömött és gyakran nevel mellékfürtöket is. Apró, vékony héjú, sárgászöld bogyói igen lédúsak, aszúsodásra hajlamosak.
Az Olaszrizlingből készült borok íze a kesernyés mandulára emlékeztet, de kedvező évjáratokban és megfelelő borászati ismeretekkel élvezetes, édes borkülönlegesség termelhető belőle. A Zalai Borvidék és az Egri Borvidéken késői szüretelésű Olaszrizlingből készült száraz fehérborok ízében határozott gyümölcsös fajtajelleg fedezhető fel, amelyben jól kivehető a fahordós érlelés jellegzetes ízvilága is.
