Klíma
A szőlő szempontjából a klíma a hőmérséklet és csapadék mennyiségét határozzák meg. Ezen mennyiségek elsősorban a domborzattól, földrajzi fekvéstől, és a víztömegek közelségétől függenek.
Sok víz mellett elterülő területekre a víznek hőmérsékletmérséklő hatása van, mivel könnyebben hűl le, mint a talaj. Az ilyen területek többnyire óceáni éghajlat a jellemző, ami enyhe teleket és meleg nyarakat jelent. A mediterrán klíma annyiban tér el az óceánitól, hogy a legtöbb csapadék télen esik, az ilyen területeken szárazak a nyarak, például Kalifornia, Dél-Afrika, Ausztrália, Chile. Amikor az ültetvény a szárazföld közepén terül el, akkor valószínűleg az uralkodó a kontinentális éghajlat lesz, amely extrém nyarakat és teleket jelent.
A folyó közelsége elősegíti a levegő áramlását, ezért a folyókhoz közeli ültetvényeken nem jellemző a fagy. A meleg levegő és a hideg víztömeg találkozásánál kialakuló pára kedvez a rothadásnak, nemesrothadásnak, például Tokaji Borvidék. Hasonló hatást nyújt a Balaton illetve a többi sekély tavak.
A hegyek szerepe is igen fontos, elvághatják az esőfelhők útját, hideg szelek forrásai lehetnek.
A mikroklíma egy különálló termőhely, vagy annak egy részének a klímáját jelenti. Gyakran szokták a gazdák saját maguk is a mikroklímát alakítani, mégpedig a lombkezeléssel. A sok árnyékot adó levelek ritkításával növelheti a szőlőt érő napfény mennyiségét, míg meghagyásával pedig pár fokkal csökkentheti a hőmérsékletet.
Kapcsolódó anyagok:
Borkészítés folyamata
borkészítés
Szponzorált linkek: