Pécsi Borvidék
Földrajzi elhelyezkedése
A Pécsi Borvidék Baranya megyében a 600 méter fölé magasodó, kelet-nyugati csapásirányú Mecsek-hegység északi szelektől védett déli kitettségű lejtőin, a Szederkény és Mohács környéki szelíd dombok oldalain, illetve a Zselic délkeleti lankáin található. A borvidék kelet-nyugati irányban Dunaszekcsőtől Szigetvárig több mint 80 km hosszan nyúlik el.
A borvidék területe: 7000 Ha (ebből 6400 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület: kb. 740 Ha
A borvidék települései három körzetre oszlanak:
Pécsi körzet: Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Iványbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva
Versendi körzet: Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend,
Szigetvári körzet: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár
A borvidék adottságai
Klímája szubmediterrán jellegű, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény. Talaja Warfeni palán, permi vörös homokkő és mészkő málladékán, márgán, löszön képződött nagyobb részben kevés meszet tartalmazó podzolos és agyagbemosódásos barna erdőtalajok, rendzina.
| A borvidék történelme A szőlőkultúra egészen a rómaiakig vezethető vissza, melynek központja Pécs (Sophianae) volt. A honfoglaló magyarok vándorlásaik során már találkoztak szőlővel, ezért az ezen a vidéken letelepedők megbecsülték, és gondozták az itteni szőlőültetvényeket. A Pécsváradon alapított apátság alapítólevele már 1015-ben említést tesz az itteni szőlőművelésről. Az Árpád-házi királyok korában itt élők fő foglalkozása a kereskedelem és a fölművelés volt, és ekkor indult igazán nagy fejlődésnek a szőlőművelés. A XIX. században a borkereskedelemből befolyó összegek alapozzák meg Pécs városának iparát, majd a filoxéra járvány itt is felüti a fejét, és az ültetvények 80%-át megsemmisíti. A járvány után betelepített és a jelenlegi szőlőterületek nagy része közel 50 éven keresztül a Pécs-Villányi borvidékhez tartoztak, majd az 1940-ben létrejött Mecseki Borvidékhez tartozott, utána 1977-ben újabb területeket vontak bele a borvidékbe, és a neve is megváltozott Mecsekaljai Borvidékre. 2009-ben a név újra változott, ezúttal Pécsi Borvidékre. |
(Forrás: www.hungary-wines.com) |
Pécsi bor
A [filoxérajárvány]? után az Olaszrizling került első helyre és ma is vezeti a listát.
További jellemző fajták:
- Olaszrizling
- Furmint
- Chardonnay
- Cirfandli
- Rizlingszilváni
- Hárslevelű
- Ottonel muskotály
- Királyleányka
- Tramini
- Rajnai rizling
- Zengő
- Zenit
- Zöld veltelini
Szponzorált linkek: