Földrajzi elhelyezkedése
A borvidék Somogy-megye északi részén, Zamárditól Balatonberényig terül el.
A borvidék területe: 9980 Ha (ebből 8200 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület: kb. 3200 Ha
A borvidék települései három körzetre oszlanak:
Balatonlellei körzet: Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi
Kaposi körzet: Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma
Marcali körzet: Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa
| A borvidék adottságai Klímája kiegyenlített, évi 600-800mm csapadék, a napsütéses órák száma évi 2000 óra, és ezek a feltételek remek környezetet biztosítanak a szőlőtermesztéshez. A Balaton közelsége is igen kedvezően hat a klímára, mivel a déli partra jellemző sekély víz hamar felmelegszik, és kedvező mikroklímát teremt. Talaja lösz, kötött vályog, néhol bazalt. A borvidék története A szőlőművelést egészen a római korig lehet visszavezetni. Szent László franciaországi szerzetesekkel megalapítatta a Somogyvári Apátságot 1091-ben. Az adományozó levelek szerint a szerzetesek igen jelentős birtokokhoz jutottak hozzá, erdőköz, szántókhoz és szőlőskertekhez, utóbbin a kor legmagasabb szintű szőlőművelési és bortermelési technológiáját alkalmazták. A lakosság az apátság közelében egyre több szőlőt telepített, majd 1498-ban II. László királytól kapta Somogy Vármegye a címerét, amin egy nagy szőlőfürtöt tartó kar látható. A királyi adománylevelek szerint ebben az időben már akkor a bortermelés Somogy Vármegyében, hogy ezáltal a leggazdagabb vármegyék közé sorolták. Ennek a virágzó szőlőtermesztésnek a török idők vetettek véget, majd a törökök után az éledező gazdaságokat a filoxéra vész pusztította el teljesen. A járvány után az egykori Festetics birtokokon, a a Tihanyi Bencés Apátság birtokain indult virágzásnak újbóli a bortermelés. A borvidék 2001-ig viselte mai nevét, majd újból 2009-ben vehette fel megint a Dél-Balatoni borvidék nevet. |
 |
A borvidék borai
A borvidék kedvező mikroklímája miatt a gyengébb évjáratok viszonylag ritkán fordulnak elő. A vidék fehérborai könnyűek, illatosak, gyümölcsösek, illetve pezsgők előállítására alkalmasak, úgynevezett alapboroknak is megfelelnek.
A vidék vörösborai [burgundi]? típusúak, csersavas, nehéz vörösborok csak kivételes [évjárat]?okban készítetőek.
Legelterjedtebb fajták:
- Chardonnay
- Zöld veltelini
- Olaszrizling
- Királyleányka
- Irsai Olivér
- Rizlingszilváni
- Merlot
- Sauvignon
- Chasselas
- Sárgamuskotály
- Csaba gyöngye
- Pinot noir
- Tramini
- Kékfrankos
- Ottonel muskotály
- Kékoportó
- Rajnai rizling
- Cabernet sauvignon
Szponzorált linkek: