Neszmélyi Borvidék
Földrajzi elhelyezkedése
A Neszmélyi Borvidék szőlőültetvényei közigazgatásilag Komárom-Esztergom Megyében, földrajzilag pedig a Bakony, a Vértes, a Gerecse és a Pilis-hegységeket kísérő domboldalakon helyezkedi el.
A borvidék területe : 6600 Ha (ebből 4250 Ha I.osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 1400 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak:
Az Ászári (korábban Bársonyos-Császári) körzetben : Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Keréktelki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely
A Neszmélyi (korábban Tatai) körzetben : Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlős
| A borvidék adottságai Éghajlata és időjárási viszonyai kiegyenlítettek. Napsütéses órák száma évi 1950-2000 óra, csapadék mennyisége 550-650mm. A borvidék hegyei a Kisalföld felől betörő viharok erejét letörik, ezáltal védik a vidék ültetvényeit. A Duna közelségéből adódó mikroklíma főleg a Dunaalmás és Neszmély környéki szőlőterületeken érvényesül. Talaja: lösz, mészkő, dolomit, homokkő, márga alapon barna erdőtalaj található. A borvidék története A vidék első szőlő ültetényeit még a rómaiak telepítették. A borvidék névadó városa 1422-ben már létezett. A török uralom idején a szőlészet és borászat visszaesik a térségben, és majd csak a XVIII. században kap újult erőre. A XIX. században az Esterházy-ak mintagazdasága alapozza meg a Neszmélyi Borvidék hírnevét. A [filoxéra vész]? ezt a vidéket később érte el, ugyanakkor nagy pusztítást végzett. Az ültetvények újratelepítése után sikerült helyreállítani az itteni szőlőkultúrát. 1977-óta újra önálló borvidék. |
 |
A borvidék borai
A vidék elsősorban fehérborairól híres, de újabban már a vörösbort adó szőlők is helyet kaptak.
A termesztett és legjobb bort adó szőlőfajták:
- Chardonnay
- Cserszegi Fűszeres
- Irsai Olivér
- Olaszrizling
- Szürkebarát
- Sauvignon Blanc
- Tramini