A Sassicaia bor története a Bolgheri borvidék története.

Egy Piemontéből származó báró, Marchese Mario Incisa Rocchetta Pisában tanult mezőgazdasági ismereteket, ahol megismerkedett és feleségül vett egy toszkán nemes hölgyet. A frigyhez Bolgheri városának környékén ás a tengerparton földterületek is jártak. Ez a vidék azonban nem a bortermelésről ismert jó nevű vidék Toszkánában.
Ezen a vidéken szegénység uralkodott és a mocsaras tájakon malária fertőzött, ami miatt a lakosság a hegytetőkre költözött. A tengerpart megközelítése igen nehéz és veszélyes volt, ezért a halászat helyett a vadászatot tartották első számú élelemforrásnak.

Abban az időben a tartomány vezetői komoly erőfeszítéseket tettek a mocsártalanításra, amit követően az emberek lemerészkedtek a hegyről és mezőgazdasági tevékenységekbe, zöldség és gyümölcstermesbe kezdtek. A [szőlő]?művelés is elterjedt, de kezdetben csak családi szinten. Mindenki magának állította elő az évi borszükségletét. A sík területeken rosé és fehérborok készültek, a hegyoldalakon pedig könnyed vörösborok sangioveséből.
Mario Incisa della Rocchetta elégedetlen volt a helyi borokkal, így úgy dönt, hogy bordeaux-i mintára jó bort fog készíteni.
1942-ben ülteti az első cabernet sauvignon és merlot tőkéket és rettentő nagy igényességgel készít bort, amit nem ad el. 1968-ban jelenik meg az első Sassicaia a piacon. Ez egy Olaszországtól idegen módon termesztett és készített minőségi bor. Azonnal nagy sikert arat és nemzetközileg is elismerik.

Természeti adottságok:
Bolgheri egy izolált terület, az egyik oldalról tenger, másik oldalról erdőkkel borított hegyek veszik körül.  Egy meleg, mediterrán, nyári napon különösen fontos hűsítő szerepe van a közeli hegyekből és a tenger felől áramló nedves szellőknek. Éjszaka pedig ugyanezen hatásoknak köszönhetően még alacsonyabb lesz a levegő hőmérséklete. A létrejövő hőmérsékletingadozás különösen fontos, hiszen lassítja az érést, és intenzívebb ízek kialakulásához vezet, valamint megőrzi a savakat.
A helyi pincészeteknek két területen vannak szőlőik. Az egyik a tengerpart felé eső sík terület, a másik a hegyvidék.  Egy pincészetnek, a Tenuta San Guido-nak azonban mindkét részen van ültetvénye. Szőlőik szinte mindig beérnek és jó minőséget produkálnak, pedig sokáig szerény keretek között működött a vállalkozás. Mára azonban modern szintre juttatták a feldolgozást. A talaj nedvessége miatt földbe vájt pincéket nem lehet itt létrehozni, így az állandó hőmérsékletről és a páratartalomról légkondicionáló berendezések gondoskodnak az új épületekben.

Szőlőfajták:
Bolgheri vidékén főleg a cabernet sauvignon és a merlot fajta a jellemző. Kiemelkedő az előbbi, amelyből jelenleg az összes olyan bornak – minimum 10% és maximum 80%-ot kell – tartalmaznia, amely a Bolgheri elnevezést szeretné viselni. Ezeket törvény szabályozza. Néhányan kísérleteznek cabernet franc, [syrah]? és [petit verdot]? fajtákkal.

A borvidéken 10 éve még mindössze 8 pincészet volt, mára ez a szám 45-re emelkedett. Évekkel ezelőtt a 250 hektárnyi szőlő borította területet 1300 hektár váltotta fel.

A legfontosabb dolgok természetesen a szőlőben dőlnek el. Így az, hogy az Itáliában egyébként nem szokatlan tőkénkénti 25 kilogrammos termést másfél kilóra csökkentették, nagymértékben javította a gyümölcsök beltartalmi értékét.
Az ültetvények szerkezetét is átalakították.  A 2-3000 növény helyett így a báró 1942-ben 5000-et ültetett egy hektárnyi területre. Ma egyébként már ezen is túlléptek a borvidék új pincészetei, nem ritkán 8-10 000 tőkét telepítenek ugyanekkora területre.

Az újítás következő lépcsőfokát a hosszabb időtartamú tölgyfahordós érlelés jelentette, hiszen Piemontén kívül egyáltalán nem volt elterjedt ez a technika. A borok eddig általában úgy készültek, hogy mire a következő évjárat a hordókba került, az előző már el is fogyott.
Boraiknál fontos, hogy a gyümölcsösség mellett megőrizzék a savakat a bor frissességének megtartása érdekében. Elegáns borokat készítenek, amit legfőképp vadhúsokhoz ajánlanak. A Sassicaia alkoholtartalma 12,5 – 13% között mozog. Minőségéhez nagymértékben hozzájárul, hogy a bort az 1940-es és 1960-as években telepített szőlők terméséből készítik. A birtok történetében először az alapítás óta két éve fordult elő, hogy új növényekkel cseréltek le egy már működő ültetvényt.
A borok két évet kis tölgyfahordóban töltenek, melynek egy harmada új, második harmada egy éves, utolsó harmada két éves. Ezután 6 hónapos palackos érlelés következik.
A birtok tulajdonosai egy szardíniai borásszal közösen is készítenek borokat, Barrua néven, ami főleg carignanból áll, kis merlot és cabernet sauvignonnal kiegészítve. Ez a bor 18 hónapot tölt hordóban, majd 1 évet palackban.

Néhány jó bor:

[Bolgheri]? 2005

Augusztus második fele hűvösebb volt, ami lelassította az érést. Nem lettek rosszak az évjárat borai, de a 2006-osokhoz képest sokkal szikárabbak.

Bolgheri 2006

Nagyon jó évjárat. Egyáltalán nem volt sablonos, kezdetben elég száraz volt, és bár rendelkezésre állt megfelelő mennyiségű víz a zivataroknak köszönhetően, ezek meglehetősen szabálytalanul jöttek. Összességében azonban a szüret idejére szebbek lettek a szőlők, mint 2005-ben.

A Bolgheri Sassicaiai DOC

A DOC kategória egy eredetvédelmi jelölés, általában egy jól körülhatárolható földrajzi elnevezést takar. Esetünkben egyedülálló azonban az, hogy egy DOC-t egy borral, nem csak egy területtel azonosítanak. A Bolgheri Sassicaia DOC-t kizárólag a Tenuta San Guido birtokolja. Így, bár számtalan nagyszerű bort készítenek a borvidéken, azok maximum a Bolgheri DOC vagy a Bolgheri Superiore DOC kategóriába kerülhetnek bele.

[Le Difese]? 2007

A pincészet mindennapos fogyasztásra szánt bora a család legfiatalabb tagja, mely 2002-ben került először palackozásra. A bor 70% cabernet sauvignonból és 30% sangioveséből áll, ez utóbbi szőlőfajtát kizárólag ehhez a borhoz használják. A szőlő új ültetvényekről származik.

A bort acéltartályban erjesztették tizenkét napos hordós áztatással. Az érlelés egy éven át zajlott francia és amerikai tölgyfahordókban, amelyet három hónap palackos érlelés követett. 120 000 palack készült belőle. A pincészet a bor fogyasztását a forgalomba kerülésétől javasolja, nem véletlenül, hiszen elsősorban a primer gyümölcsös jegyek uralkodnak benne mind ízben, mind illatban.

[Guidalberto]? 2007

2000-ben készült először, 60% cabernet sauvignonból és 40% merlot-ból áll. Acéltartályban erjesztik, egy 15 napos héjon áztatással egybekötve. Ezt követően a bort 12-14 hónapig érlelik amerikai és francia tölgyfahordókban, majd három hónapon át a palackban. 150 000 palack készül belőle. Sem a Guidalberto sem a Le Difese nem DOC, csak az ez alatti, IGT eredetvédelmi kategóriába férnek bele, mert olyan szőlőket is felhasználnak hozzájuk, amelyek a borvidéken kívülről származnak.