Földrajzi elhelyezkedése
Hazánk legdélebbi borvidéke a Villányi-hegységet öleli körül, a magasabban fekvő dűlőkből szinte "átlátni" Horvátországba.
A borvidék területe : 4500 Ha (ebből 3800 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 1800 Ha
A borvidék települései két körzetre oszlanak:
Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd,
Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány
Villány három tájegység találkozásánál a róla elnevezett hegységet keletről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica parján, a mediterráneum szélén fekszik.
Mérsékelten meleg és nedves éghajlatú, jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan.
Villány életében döntő szerepe van annak, hogy a hegység déli lejtőinek éghajlati és talajadottságai egyedülállóan kedvező feltételeket biztosítanak a magas színvonalú szőlőtermeléshez. A szőlőterületeknek a 150 m-es rétegvonal feletti területe I. osztályú, alatta a 120 m-es rétegvonalig II. osztályú besorolású.
Területi sajátosságok
Mérsékelten meleg és nedves éghajlatú, jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan.
Villányi hegység déli lejtőinek éghajlati és talajadottsága igen kedvező feltételeket biztosít a magas színvonalú szőlőtermesztéshez.
A talajadottságok meghatározó szerepet játszanak a borok jellegének, illat- és zamatanyagának, továbbá extrakttartalmának alakulásában. A Szársomlyó jellegzetes kopár, kúpszerű csúcsa cukorsüveg alakjával könnyen megtévesztheti a borvidékre látogatót. Formája ellenére a hegység javarészt mészkőből áll, de az évszázadok során bebizonyosodott, hogy így is értékes termőtalajjal szolgál a szőlők számára. A borvidék fő talajanyagai a mészkő, agyagos, néhol homokos lösztakaróval. Az itteni szőlők szinte teljes egészben nehéz, de jó víztartó talajon teremnek.
| A leghíresebb dűlők A villányi hegy oldalában elhelyezkedő termőhelyek nagy része német nevet kapott, hiszen a betelepedő sváb szőlősgazdák keresztelték el a dűlőket alakjuk, külső jellegzetességük vagy a hozzájuk fűződő legendák vagy történelmi események alapján. A Jammertál jelentése siralomvölgy. A híres termelőhely feltehetőleg az 1687-es szársomlyói csata után kapta a nevét. A legenda szerint a császári seregek győzelmét követően még hetekig hallatszott a törökök jajgatása a hegyek közül. A Csillagvölgy (Sterntal) neve talán a tiszta környezetre utal. Ez az első dűlő a Villányt nyugat felé elhagyó út mentén. A Remete- dűlő a Csillagvölgy keleti oldalán található szőlők termőhelye, sok kisparcellás szőlőültetvénnyel az oldalán, meredek lefutással. Az Ördögárok (Teufelsgraben)- dűlő neve egy nagyharsányi mondára utalhat, amely szerint a hegyek között futó árok, illetve völgy úgy keletkezett, hogy azt maga az ördög szántotta. A Kopár- dűlő a legnyugatibb villányi dűlő. Észak felől teljesen védett, rendkívül kedvező éghajlatú termőhely. A tavaszi rügyfakadás itt két héttel korábban kezdődik, mint az ország legjobb fekvésű dűlőiben. |
(Forrás: http://www.villany.hu) |
Történelmi áttekintés
A legenda szerint a Honfoglalás után Bor vitéz és népe ezen a vidéken telepedtek le, ők fejleszették a borkultúrát, sőt maga a nedü is róla kapta a nevét.
Az évezredes hagyományokra visszanyúló szőlészetnek és borászatnak mindig is vezető szerepe volt Villányban. A török idők utáni betelepítéseket követően a XIX. századi vasútépítés ad új lendületet a régiónak sok középület, egyházi polgárias lakóház épült. A filoxéra vész az első, majd az első világháborút követő szerb megszállás és a Dél-vidék elcsatolása komoly piacvesztést, és hanyatlást okozott. A második világháborút követő szocialista gazdálkodás módot felváltotta a rendszerváltás utáni gazdálkodási trendek, amelynek köszönhetően gyors virágzásnak indult Villány, minőségi borkereskedelembe bekapcsolódó magán gazdaságok kapcsán felgyorsul a települések fejlődése is, virágoznak a családi pincészetek.
| Villány borai Villány elsősorban nem fehérborairól vált híressé. Siklós környéki területeken telepítik a fehérszőlőt, így az innen származó borokhoz párosul a Siklósi név. Az innen származó fehérborok fő tulajdonságai, hogy sokkal több napfényt kapnak a más borvidékek szőlőjénél, és megfelelő borászati ismeretekkel nagyon tartalmas, szép fehérborokat lehet készíteni. A vidéken az úgynevezett rizlingvonal a domináns. Az első telepesek által behozott kékoportó (Blauportugieser) szőlőkből sehol másutt meg nem található vörösbort állítanak elő. |
(Forrás: http://www.villany.hu) |
Fehérborok:
- Olaszrizling
Vörösborok:
- Portugieser
- Kékfrankos
- [Cabarnet sauvignon]?
Szponzorált linkek: