Kunsági Borvidék
Földrajzi elhelyezkedése
Az Alföldön található az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Ide tartozik a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a jászság löszhátai. A Duna-Tisza közéről csak Tiszaföldvárnál nyúlik át a Tiszántúlra.
A borvidék területe: 104000 Ha (ebből 1500 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület: kb. 27000 Ha
A borvidék települései nyolc körzetre oszlanak:
Bácskai körzet: Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa
Cegléd-Monor-Jászsági körzet: Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel
Dunamenti körzet: Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl
Izsáki körzet: Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás,
Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet: Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse,
Kiskőrösi körzet: Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár,
Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet: Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana,
Tiszamenti körzet: Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug
| A borvidék adottságai Klímája változatos, szélsőséges, ami az aszáylos nyarakban, a hideg telekben mutatkozik meg. Elég gyakoriak a fagykárok, a tavaszi és őszi fagyok, nyáron gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A legrosszabb termőbiztonságú borvidékünk. Talaja mezőségi és réti talajok, amelyekre rátelepedett a meszes homok. A borvidék története Nincsenek korai források, a Miohácsi vész előtti időkből egyáltalán nincs tudomás arról, hogy lett e volna ezen a vidéken szőlőtermesztés. A szőlő elsősorban a futó homok megkötése céljából került ide, és mint később kiderült, a filoxéra járvány idején, hogy a betegség nem él meg az ilyen homoki területen. A XIX. század végére a borvidék szőlőültetvényének nagysága megtöbbszöröződött. A 1960-as években újból növekedett a szőlőterületek nagysága, majd az 1970-es évektől kezdve már a rangos, minőségi fajták is megjelentek a borvidéken. Nagy területen termelnek pezsgő-alapbort is. |
(Forrás: www.mezogazdasagimuzeum.hu) |
Kunsági borok
Az itt termelt borok úgynevezett mindennapok bora.
Legfontosabb faják:
- Ezerjó
- Kövidinka
- Arany Sárfehér
- Kadarka
- Kékfrankos