Már 508 szócikk közül válogathatsz.

A Vinopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes borászati tudástár. Legyél Te is a Vinopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Móri Borvidék


Földrajzi elhelyezkedése
Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. Itt terül el a mindössze hat települést magába foglaló borvidék.
A borvidék területe: 2000 Ha (ebből 1500 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület: kb. 800 Ha
A borvidék települései: Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly
A borvidék adottságai
A borvidék klímája hűvösebbnek mondható az átlagnál, enyhe tél, sok légmozgás jellemzi. A nyári napsugarak a szőlők nagy részét éri, a legtöbb csapadék is ebben az évszakban esik. Közepesen hűvös, viszonylag csapadékos idő a jellemző.

 

 

A borvidék története
A bor és szőlőtermesztés kultúrája egészen a római korig nyúlik vissza, amit majd az Avarok is ápolnak.
A Honfoglalás idejében Mór lakott terület volt, Árpád törzse ide telepedett le.
A XIV. századi iratok rendszeresen említik a szőlőt, míg Mór település neve előszőr a XV. században kerül megemlítésre. A vidék szőlő és bor kultúrája a XVI. századra teljesen kifejlődik, sokan a betegségeket megelőzvén rászoknak a borfogyasztásra, és kialakul egy borivó társadalom. A török hódoltság idején a vidék csaknem teljesen elnéptelenedik, és megakad a fejlődésben. Természetesen ez a szőlők pusztulását is okozza.
A XVIII. században, mikor újraindul a vidék bortermelése, már nem a régi hagyomány feltámasztásáról van szó, hanem egy teljesen új gazdasági korszak megalapozása. A főleg német telepesek által lakott vidéken a kapucinusok bizonyultak a legjobb szőlőtermesztőknek .
Mór község képviselőtestülete 1901-ben kérvényezte, hogy „Mór és vidéke, mint önálló borvidék szereplhessék”, mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

(Forrás: m.blog.hu)


Móri  borok
A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, és ekkor érződik igazán egyéni íze. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik.

Szőlőfajták
-    Ezerjó
-    Leányka
-    Tramini
-    Rizlingszilváni
-    [Zöldveltelini]?
-    Chardonnay
 


Exkluzív ügyfélkapcsolat! Friedrich Wilhelm Raiffeisen Private Banking – 50 millió Ft megtakarítás felett.







Az oldalt létrehozta és üzemelteti a Neo Interactive online marketing ügynökség.