A Fehér gohér szőlőfajta IV. Béla király nevéhez fűződik. Olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, akik a furmint, a [bakator]? és a gohér szőlőfajtát magukkal importálva kezdték el hazánkban is termeszteni a 16. században. 
Főként Tokaj-hegyalján, Balatonfelvidéken és a Mecsekaljai borvidéken jellemző fajta.
Rossz termékenyülése miatt nem terjesztik már nagyobb területeken, csupán ritkán fordul elő régi telepítésű szőlőkben.
Az utóbbi időkben elkezdték szelektálni és újra telepíteni Tokaj-hegyalján.
Jellemzői:
Szeptember közepén érik. Termése csekély. Zöldmunka igénye kicsi. Kevés hajtást nevel és hónaljhajtást nem terem. Alacsony vagy középmagas művelést igényel. Kedvelt csemegeszőlő fajta, mely jól aszúsodik.
Fürtje laza, levele tagolatlan vagy karéjos. Széle fűrészes-csipkés szélű. Bogyója vékonyhéjú, húsa leves. Színe fehér vagy kék.
A belőle készült bor lágy és illatos. Bizonyos kedvező évjáratban töpped.
Szponzorált linkek: