A rügy egy rövidszártagú hajtáskezdeményezés. Ebből fejlődnek ki a [hajtás]?ok.
Szerkezetileg 5 részre osztható.
1. Rügypikkelyek: ezek bőrnemű allevelek, melyek általában sötét színűek és a rügyet borítják.
2. Rügyalap: az a rész, melyen a rügyek erednek.
3. Rügygyapot: azok a szőrök, melyek a rügypikkelyekből erednek és kitöltik a rügypikkelyek és a hajtáskezdemény közötti részt.
4. Főrügy: a legfejlettebb rügy, mely a rügyalapon képződik.
5. Mellékrügy: a főrügynél fejletlenebb, de ugyancsak a rügyalapon képződik.
A rügyeket elhelyezkedésük, felépítésük, keletkezésük, kihajtásuk és évszakhozz függően nevezik el.
Létezik nyári és téli rügy. A nyári csak a hajtáson fordul elő, a [levél]? hónaljában a háti oldalon található. Általában elpusztul, de előfordul, hogy a [tenyészidőszak]? alatt kihajt. Ezt nevezik hónaljhajtásnak. A téli rügy a hajtáson helyezkedik el. Elsőrendű hajtás fejlődik belőle, és általában csak a következő tenyészidőszakban hajt ki.
A világosrügy a [lombhullás]? után a hajtás télirügye, ami a vessző [nodusz]?án helyezkedik el és a [vessző]? külső ívén található. Jól fejlettek.
Az alapi rügyek a vesszők alapi részénél vannak. Fejletlenebbek a világosrügytől. Az alapi rügy alatt nincs határozott [internodium]?.
A rejtett rügy egy [kéreg]?gel benőtt rügy, mely nem látható. Ha kihajt, [fattyúhajtás]? lesz belőle.
Az oldalrügy a csúcsrügy alatt található. [Szőlő]? esetében a világosrügyek oldalrügynek is nevezhetőek helyük alapján, mert a szőlőnek nincs csúcsrügye.
A sárszem a legfejletlenebb rügy az alapi rügyek közül.
Végállórügynek nevezzük azt a rügyet, amely a vessző csúcsára kerül visszametszés során.
Azt a rügyet, mely mellékrügyeket is fejleszt, összetett rügynek nevezzük
A vegyes rügyön egyaránt találhatóak levelek és virágok is.
A ki nem hajtott rügyet alvórügynek hívjuk.
Szponzorált linkek: