Az oltványt a szőlőtelepítés céljából hozták létre a filoxéra elleni védekezés miatt. Ezt az észak-amerikai alanyra oltott nemes szőlőt csak a gyökereztetés után hozzák forgalomba.
Az oltványban két vagy több oltási alkotóelem él együtt és a tápanyagfelvételt, illetve az asszimilációt is más elem végzi.
Több fajtája is létezik. Amennyiben a föld feletti rész cserje, akkor oltvány-cserjének hívjuk. Koronás-oltványnak nevezzük akkor, amikor a sudár elágazódott.
A legideálisabb hőmérséklet az oltványnak a 21 celsius fok, de ügyeljünk rá, hogy 11 celsius fok alá ne essen a hőmérséklet.
A filoxéra járvány miatt vált szükségessé az oltványkészítés a 19. század végén. A rendszerváltás időszakában azonban mélypontra zuhant a hazai oltványtermesztés, ugyanis míg a rendszerváltás előtt az oltványokat szovjet exportra termesztették, az utolsó években kiviteli tilalmat rendeltek el és tönkrementek, vagy felszámolták az oltvány előállító üzeemeket. Ezt követően évekig nem volt újabb telepítés. 1994-ben felismerték, hogy a telepítés és a szőlőültetvények megújításának nélkülözése akár 2-4%-os tőkepusztulást is okozhat.
Az oltvány előállítása:
Az előállítás alapanyagait az [európai vessző]?t és [alanyvessző]?t egy külön erre a célra létrehozott .jpg)
ültetvényeken állítják elő. Az alanyvesszőt anyatelepeken, míg az európai vesszőt törzsszőlőben. Legfontosabb a vírusmentes [szaporítóanyag]? előállítás.
Oltvány előállításnál szükséges a mély termőrétegű, laza szerkezetű, [humusz]?ban gazdag talaj. Emellett ügyelni kell a fertőzés mentességre, a megfelelő tápanyag utánpótlásra és az öntözésre.
[Bakháthúzó]?val kialakított [bakhát]?akba ültetik a kimelegített oltványt. Ma már speciális gépekkel, mint pl. elektrohidraulikus rendszer álltal működő telepítőgépekkel dolgoznak, ami képes akár napi 9000 db szőlőotvány elültetésésre.
[Perlitben]? történő kimelegítés lehetővé teszi azt, hogy a kimelegített oltványok szinte 100%-ban tökéletes forradásokkal legyenek kiültetve.