A csutora domború fából kivájt üregű, faragott, vagy esztergályozott, korong alakú edény. Pálinkát vagy bort tároltak benne. Űrtartalma 5-8 liter. [Kulacs]? néven ismerik az Alföldön, a Dunántúlon és a Felföldön hívják csutorának. A kulacs szőrös csikóbőr borítást kapott és egy 1 méter hosszú hordószíj segítségével viselik. A csutora általában iharfából készült, kulacsfaragó, vagy faesztergályos készítette. Viasszal öntik ki a belsejét a tartósítás miatt.
Több fajtája létezik.
A dió- és tiszafából készült csutorát, amit bőrrel díszítettek, ünnepi alkalmakkor használták.
Különleges volt a [betyárcsutora]?, aminek a belsejében 2-4 rekesz van, hogy különböző italokat tárolhassanak benne. Forgó csappal rendelkezik, amivel szabályozzák, hogy melyik rekeszből, melyik italt fogyasztják.
A 18. században az osztrák-magyar hadsereg használta ivóedénynek, amit hadi csutorának hívtak.
A csutora valószínűleg balkáni területekről származik a 17. századból.
A csutorának nem csak az italtartó edényt hívják, hanem a pipaszár esztergált szopókáját is.