Már 546 szócikk közül válogathatsz.

A Vinopedia elkötelezett a kulturált és felelősségteljes alkoholfogyasztás mellett, ezért szeszesital fogyasztását 18 éven aluliak számára nem ajánljuk.
A Vinopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes borászati tudástár. Legyél Te is a Vinopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Tokaji Borvidék
Verzió: 15  
Változtatta: bekassy
Változtatás dátuma: 2017-06-29 12:49:57
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Tokaj-hegyaljai borvidék


Tokaj-hegyaljai borvidék


 

Földrajzi elhelyezkedése
Az Eperjes-Tokaji-hegység vulkanikus eredetű tömbjét délről a Bodrog folyó határolja és Tokajnál olvad egymásba a Tisza és a már említett Bodrog. A hegyek és a folyók által határolt déli lejtők adják a világhírű borokat.
A borvidék területe : 11149 Ha (ebből 9829 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 5500 Ha
A borvidék települései : Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu


Földrajzi elhelyezkedése
Az Eperjes-Tokaji-hegység vulkanikus eredetű tömbjét délről a Bodrog folyó határolja és Tokajnál olvad egymásba a Tisza és a már említett Bodrog. A hegyek és a folyók által határolt déli lejtők adják a világhírű borokat.
A borvidék területe : 11149 Ha (ebből 9829 Ha I. osztályú)
A szőlővel betelepített terület : kb. 5500 Ha
A borvidék települései : Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu


 


Területi adottságok
A mikroklíma kialakulását a hegyek és a folyók által alkotott védettség segítette. Jellemző a meleg, napos nyár, a hosszú, száraz ősz. Az aszúsodáshoz elengedhetetlen nemespenész kialakulását az őszi páraképződés segíti, ami a terület szélvédettségének és a folyóknak együttesen köszönhető.

A talajra jellemző, hogy  főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalaj alakult ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető. A tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösz található.

(Forrás: www.borigo.hu)


Területi adottságok
A mikroklíma kialakulását a hegyek és a folyók által alkotott védettség segítette. Jellemző a meleg, napos nyár, a hosszú, száraz ősz. Az aszúsodáshoz elengedhetetlen nemespenész kialakulását az őszi páraképződés segíti, ami a terület szélvédettségének és a folyóknak együttesen köszönhető.

A talajra jellemző, hogy  főként riolit, andezit és ezek tufáiból létrejött vulkáni takarón barna erdőtalaj alakult ki. A borvidék talajának döntő része erősen kötött agyag, sok helyen köves, nehezen művelhető. A tokaji Kopasz-hegy nyúlványain lösz található.

(Forrás: www.borigo.hu)


  

Történelmi áttektintés
A Tokaj ótörök eredető név valószínűleg folyómenti erdőt jelent. A Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik. Az Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező népekkel telepítettek be a királyság területére, ekkor még Tokaj-hegyalja nem tűnt ki a többi borvidékek közül. A tatárjárás tökéletesen földig rombolta a meglévő szőlőterületeket, amelyek újratelepítésére IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, máig több község név is tanuskodi erről,  például Olaszliszka, Bodrogolaszi. Valószínűleg ezekben az időkben került a borvidékre a furmint, bakator és a gohér szőlőfajta is.   
Az 1590-es években már használták az „aszú szőlő” kifejezést Tokaj-hegyalján, azaz már készítettek aszúbort.


Történelmi áttektintés
A Tokaj ótörök eredető név valószínűleg folyómenti erdőt jelent. A Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik. Az Árpád-házi királyok nagy szőlőművelési kultúrával rendelkező népekkel telepítettek be a királyság területére, ekkor még Tokaj-hegyalja nem tűnt ki a többi borvidékek közül. A tatárjárás tökéletesen földig rombolta a meglévő szőlőterületeket, amelyek újratelepítésére IV. Béla király olasz és vallon telepeseket hozatott az országba, máig több község név is tanuskodi erről,  például Olaszliszka, Bodrogolaszi. Valószínűleg ezekben az időkben került a borvidékre a furmint, bakator és a gohér szőlőfajta is.   
Az 1590-es években már használták az „aszú szőlő” kifejezést Tokaj-hegyalján, azaz már készítettek aszúbort.



Az aszúbor előállításának feltétele a késői szüret, ami hagyományosan Simon-Júda napjára esik (október 28.). 1655-ben már az Országgyűlés is foglalkozik az aszúborral, ez is mutatja az aszú gazdasági súlyát, vizsgálják kémiai és egészségügyi szempontokból is. Akkoriban szinte az összes borvidék megpróbálkozott aszúbor készítéssel, de Tokaj kiszorította őket a piacról. Kiemelt vásárlónak számítottak a lengyelek és az oroszok, Péter cár és Katalin cárnő egy különítményt állomásoztattak Tokajban, akik feladata a bor felvásárlása volt.

Az aszúbor előállításának feltétele a késői szüret, ami hagyományosan Simon-Júda napjára esik (október 28.). 1655-ben már az Országgyűlés is foglalkozik az aszúborral, ez is mutatja az aszú gazdasági súlyát, vizsgálják kémiai és egészségügyi szempontokból is. Akkoriban szinte az összes borvidék megpróbálkozott aszúbor készítéssel, de Tokaj kiszorította őket a piacról. Kiemelt vásárlónak számítottak a lengyelek és az oroszok, Péter cár és Katalin cárnő egy különítményt állomásoztattak Tokajban, akik feladata a bor felvásárlása volt.


Mária Terézia rendeletei nagyban visszafogták a tokaji bor forgalmazásának lehetőségeit, majd a [filoxéra] vész teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket, majd az újratelepítés során nagy volt a fajtavesztés.


Mária Terézia rendeletei nagyban visszafogták a tokaji bor forgalmazásának lehetőségeit, majd a [filoxéra] vész teljesen kipusztította a hegyaljai szőlőket, majd az újratelepítés során nagy volt a fajtavesztés.


 



Tokaj-hegyalja szőlőfajtái
-    [Furmint]
-    [Hárslevelű]
-    [Sárgamuskotály]
-    [Zéta (Oremus)]
-    [Kövérszőlő]
-    [Gohér]

(Forrás: www.tokaj.hu)

 

Tokaj-hegyalja borai


 

Tokaj-hegyalja borai


 


A Tokaj-Hegyaljai termések a legnagyobb édességet tartalmazzák a világ borvidékei közül, mégis a legnagyobb mennyiséget a száraz tételek adják. A legegyszerűbb száraz borfajta megnevezése az ordinárium, amely utódjai azok a fajtaborok, melyek fajtatisztán kerülnek forgalmazásba, mint a [Tokaji Furmint], [Tokaji Hárslevelű], [Tokaji Sárga Muskotály] vagy a [Tokaji Zéta]. A különböző szőlőfajták ötvözéséből (keveréséből) előállított borokat nevezzük [cuveé]-nek, melyek szintén egyre népszerűbbek a borvidéken.


 


A tokaji száraz borok besorolásai a következők lehetnek: minőségi és különleges minőségi – az utóbbi jelzőt akkor használhatják, ha a bor alapanyagául szolgáló szolgáló must cukorfoka eléri a 19 fokot. Ezen borok között találhatjuk a [töppedt szőlő]ből készült vagy [késői szüretelésű] édesborokat.


 


-    [Tokaji Aszú]


 


-    [Szamorodni]


 


-    [Fordítás]


 


-    [Máslás]


 


-    [Esszencia]


 


-    [Cuveé]

 


 










Médiapédia Netpédia Biciklopédia Jógapédia Szépségpédia Mammutmail Webfazék
marketing és média tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár jóga gyakorlatok, tudástár szépség, divat, smink

óriásfájlok küldéséhez

receptek online

Felnőtt tartalom!

Ha ön elmúlt 18 éves, kattintson az "Elmúltam 18 éves gombra" és a tartalom az ön számára elérhető lesz.

Ha ön nem múlt el 18 éves, kattintson a "Nem múltam el 18 éves" gombra, ez a tartalom ön számára nem lesz elérhető.