Szócikk neve: Csaba Gyöngye
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2009-06-26 09:33:55
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Európa és leginkább Közép-Európa egyik legkedveltebb csemegeszőlője, de szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Eredetével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, egyes források szerint még a XX. század elején, a legendás Mathiasz János hozta létre Kecskeméten, mások szerint Stark Adolf békéscsabai vaskereskedő 1904-ben végzett magvetéséből származik. Abban azonban egyetértenek, hogy a fajta a Muscat Ottonel és a nálunk ismeretlennek számító Bronnerstraube szőlők keresztezéséből származik. Szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztik. Ismertségét, kedveltségét minden más fajtát megelőző érési idejének köszönheti.

Levele korán kezd sárgulni és rozsdásan pettyeződni. Levéllemeze a középső érre aszimmetrikus felépítésű. Fürtje nem túl nagy, inkább közepes, bogyói halvány sárgák. Kedvező évjáratban már július közepétől, általában július 3. dekádjában fogyasztható, íze igen finom. Termőképessége közepes. Sok másodtermést nevel. Esetében ez előnyös tulajdonság, mert a hónaljhajtásokon képződött másodtermés jól beérik, hasznosítható. Fagytűrő képessége az átlagosnál jobb. Hibái között említhetjük, hogy csapadékos időben rothadásra hajlamos. (Más források szerint nem hajlamos rothadásra.) Magas cukortartalma miatt termését a madaraktól és a darazsaktól nehezen lehet megvédeni, ezért szüretét nem lehet halasztani. Házi kertekben is gyakran termesztik. Bora zamatos és savakban szegény, de gyorsan el kell fogyasztani, mert nem tartós ital.

A Csabagyöngye később több szőlőfajta nemesítésének alapja lett, például a szintén népszerű Irsai Olivér egyik szülője is ez a szőlőfajta.